|
- Milyen tevékenységeket lát el a Fejér Megyei
Diáksport Szövetségben?
- Én elnökségi tag
vagyok, vagyis körzetvezető. Az én területem a székesfehérvári középiskolák,
melyhez 21 iskola tartozik. Az elnökségbe ezeknek az intézményeknek a vezető
testnevelő tanárai delegáltak engem és ott képviselem őket.
- Milyen teendőkkel jár ez a
poszt?
- Van körülbelül 5-6 elnökségi ülés egy
évben. Ezeknek megvannak a napirendi pontjaik, melyeket előre megkapunk, hogy
miről lesz szó az adott megbeszélésen. Az előre megadott témákon kívül fel lehet
szólalni még bármilyen észrevétellel kapcsolatban, legyen az rendezvény
szervezése, rendezése vagy bármi más.
- Ezeken az üléseken mind a 21 iskola
képviselteti magát?
- Nem. Általában ebbe a 21
intézménybe kiküldjük a versenykiírásokat, hogy értesüljenek mindenről.
Körülbelül 18 aktív középiskola van Székesfehérváron, akiknek a vezető
testnevelő tanárai nem ezen az elnökségi értekezleten, hanem amikor én tartom a
saját körzetemben – ez egy évben 2-3 alkalommal van -, akkor kötelesek
megjelenni. Itt az intézményvezetőkre is hárul némi feladat, hiszen nekik kell
gondoskodni arról, hogy a kijelölt tanár megkapja az információkat és
megjelenjen az értekezleten. Ami ezeken a fórumokon elhangzik, azokat képviselem
a megyei szervezetben.
- Milyen versenyeket
szerveznek?
- Foglalkozunk a városi amatőr
bajnokságokkal, illetve a klasszikus és az amatőr szintű Diákolimpiával. Ebbe
beletartozik minden sportág, amit az Országos Diáksport Szövetség az adott évre
kiír, hogy lehet benne versenyezni.
- Pontosan milyen rendszerekben zajlanak a
versenyek?
- Két rendszer van. Az egyik az
alapfokú, ahol adott sportágon belül igazolt sportoló nem szerepelhet. A másik a
Diákolimpia, melynek esetében két változat van. Az egyik a klasszikus
Diákolimpia, a másik pedig az amatőr. Ott is megvannak a szabályok, hogy
melyikben milyen formában és kik indulhatnak. Ezeket tartalmazza az országos
versenykiírás, amitől a megyei természetesen nem térhet el.
- Ön régebben tornász volt. Most milyen
szerepet tölt be a székesfehérvári tornaéletben?
- Most már nem töltök be semmilyen pozíciót. Én régebben tornász
szakon végeztem a Testnevelési Főiskolán, de még a jelentkezésem előtt
Székesfehérvárra jártam be Pusztaszabolcsról a József Attila Gimnáziumba, ahol
volt egy testnevelő tanár, Schermann Ede bácsi, aki összefogta a fehérvári
tornaéletet. Amikor végeztem a TF-en, akkor volt Székesfehérváron egy egyesület,
amelyik a Köfémhez kapcsolódott. Akkor kezdtem el dolgozni középiskolában és
serdülő másodosztályban. Ezeket a munkákat körülbelül 8 évig végeztem, országos
szinten komoly helyezéseket, eredményeket értünk el.
- Ha ilyen sikeresek voltak, akkor miért
hagyta abba ezt a munkát?
- Ennek az volt az oka,
hogy a gyerekek olyan szinten előrehaladottak voltak, hogy a tárgyi feltételek
nem voltak megfelelőek a Köfémben. Nem voltak olyan biztonsági felszerelések,
melyek lehetővé tették volna bizonyos elemek normális kivitelezését akár
edzésen, akár versenyen.
- Akkor a tornával minden kapcsolata
megszakadt?
- Nem, most van egy kis vállalkozásom
a főállás mellett, amit a feleségemmel csinálunk közösen. Gyerekekkel
foglalkozunk 4 – 10 éves korig több csoportban, és tornász elemeket,
mozdulatokat tanítunk nekik. Emellett a tornaversenyeket, amik a városban
vannak, azokat segítem megszervezni, levezényelni. Most például a Vasvári
Gimnáziumban lesz a megyei háromszeres torna bajnokság. Március 10-én hétfőn
lesznek a fiúk, egy héttel később a lányok és március 28-án pénteken lesz a
megyei döntő.
- A tornába mik tartoznak bele pontosan?
Milyen szereken zajlanak a versenyek?
- Fontos
leszögezni, hogy a tornát nem szabad összekeverni a testneveléssel. Ez két
teljesen más terület. A torna az egy sportág, amelyben pontosan meg van
határozva, hogy milyen szerek tartoznak a lányokhoz és a fiúkhoz. Például a
fiúknál 6 szer van: talaj, ugrás, korlát, gyűrű, nyújtó és lólengés. Amikor én
még tevékenykedtem edzőként, illetve versenyzőként, akkor még mind a hat szerrel
foglalkoztunk. Most, ezen az alapfokú városi bajnokságon már csak három szeren
versenyeznek a fiúk. Ezek tartalmazzák a talajt és az ugrást, amik kötelezőek,
és a harmadik szer esetében lehet választani a gyűrű és a korlát
között.
- Mennyi elfoglaltsággal jár a DSB vezetői
poszt? A szabadidejéből sokat áldoz a vele járó
tevékenységekre?
- Igen, ez egy időigényes poszt
és rengeteg tennivalóval jár. Én napi szinten kapcsolatban állok a testnevelő
tanárokkal. Reggel például azzal kezdem a napot, hogy megnézem a leveleimet az
interneten, és amelyiknél szükséges, azt továbbítom is. Este ugyanígy fejezem be
a napot. Az összes versenykiírás, ami létezik, rajtam keresztül megy át.
Szeptembertől egészen júniusig zajlanak a különböző bajnokságok. Ezeknek a
beosztása szigorú, hiszen meg van határozva, hogy melyik napon, melyik iskola
milyen sportágban milyen versenyt bonyolít le, és ettől nem lehet eltérni. Ha
valamelyik testnevelő tanár elkészít egy versenykiírást, akkor azt nekem kell
elküldeni, én továbbítom az intézményvezetőknek, akik kötelesek gondoskodni
arról, hogy a vezető testnevelő tanárok értesüljenek az eseményről. Amikor a
bajnokságokon belül megtörténik a különböző csoportok beosztásának kisorsolása,
arról megint értesítést kapok és a folyamat lezajlik újra. Az összes bajnokságot
fejben tartani, némileg koordinálni és a kapcsolatokat tartani a sok emberrel,
bizony időigényes munka. Ezen kívül ha bármelyik versenykiírás véget ér, amelyik
középiskoláknak volt kiírva, lehetőség szerint nekem kell átadnom az érmeket a
győzteseknek. Erre már nem mindig van időm, de megpróbálok mindig mindenhol
megjelenni. Mindezek mellett, már említettem, hogy értekezleteket kell tartani,
évente 2-3 alkalommal. Ha esetleg óvás van, vagy valamelyik kollégámnak
problémája támad valamivel, akkor rendkívüli értekezletet is tartunk. Továbbá
folyamatosan tartanom kell a kapcsolatot az Önkormányzattal, ahol van egy
sportiroda-vezető, Magony Tamás és hozzá be kell mennem minden héten legalább
egy alkalommal. Valamint bent az FMDSZ-ben vannak a megyei elnökségi
értekezletek, ahol nekem kötelező megjelennem. Szóval sok idővel jár, de
szeretem csinálni.
- Mióta látja el ezeket a
feladatokat?
- 26 éve tanítok, az első 8 évben az
Ybl Gimnáziumban tanítottam, azóta viszont az I. Istvánban dolgozom. Ezeket a
feladatokat 1990 óta látom el, azóta vagyok DSB vezető. Az FMDSZ később alakult,
annak alapító tagja vagyok.
- Önnek vannak komolyabb sporteredményi
tornászként?
- Magyar bajnok vagyok
másodosztályban. Talán ez a legjobb eredményem. Sajnos későn kezdem el tornázni,
15 évesen. Az ideális életkor, amikor ezt el kell kezdeni, az körülbelül 3 éves
korban van. Először persze játékos formában, aztán egyre komolyabban. Most már
fejlett az orvostudomány, különböző mintavételekkel már megmondják a
kisgyermekről, hogy tornász alkat lesz-e vagy sem. A tornához alacsonynak és
mozgékonynak kell lenni és erős izomzattal rendelkezni. Ez a testfelépítés
viszonylag ritka, és ha valakinek meg is vannak az adottságai hozzá, nem mindig
lesz belőle tornász. Ehhez a sporthoz nagy elhivatottság kell és kitartás. Talán
éppen ezért nem igazán népszerű ma a fiatalok körében, manapság a
csapatsportágakat, a labdajátékokat űzi a legtöbb gyerek. A torna nagyon "melós"
sport, sok lemondással jár és ez sokakat elriaszt. Ettől függetlenül én azt
mondom, hogy aki ebben megállja a helyét, az életben minden területen boldogulni
fog, mert olyan erényekkel rendelkezik, amelyekkel kevés ember.
Wind Zoltán
|